Ugrás a tartalomhoz

A halhatatlanság halála (regény)

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(A halhatatlanság halála szócikkből átirányítva)
A halhatatlanság halála
SzerzőIsaac Asimov
Eredeti címThe End of Eternity
Ország Amerikai Egyesült Államok
Nyelvangol
Témasci-fi
Műfajregény
Kapcsolódó filmA halhatatlanság halála (film, 1976)
Kiadás
KiadóDoubleday
Kiadás dátuma1955
Magyar kiadóMóra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó
Szukits Könyvek
Metropolis Media
Magyar kiadás dátuma1969
1988
2005
2014
FordítóApostol András
Média típusakönyv
ISBNISBN 9631146324
SablonWikidataSegítség

A halhatatlanság halála (eredeti angol címe: The End of Eternity) Isaac Asimov 1955-ben megjelent tudományos-fantasztikus regénye. Magyarul a Kozmosz Fantasztikus Könyvek sorozatban jelent meg a sorozat nyitóköteteként 1969-ben, Apostol András fordításában.

Történet

[szerkesztés]
Alább a cselekmény részletei következnek!

A történet főszereplője a Halhatatlanság nevű szervezetnél dolgozó Andrew Harlan. E szervezet egyes pontokon beavatkozik az emberiség történelmébe, hogy valamilyen általuk nemkívánatosnak tartott fejleményt elkerüljön. A Halhatatlanság a 24. században feltalált időmezőn alapul, amely keresztülnyúlik az idő folyásán. Az időmező fenntartásához szükséges hatalmas mennyiségű energiát a „felső időből” nyerik, akkorról, amikor a Nap már szupernóvává változott.

Az időutazás kabinokban történik a Halhatatlanság Szektorai között, amelyek mindegyike egy-egy évszázadért felelős. A 70 000. és 150 000. közti Századokat Rejtett Századoknak nevezik, mert akkor az időutazók nem tudnak kilépni a valós időbe, a 150 000. Század után pedig nem tartózkodnak Halhatatlanok a Szektorokban.

A Valóságváltoztatások, ahogy a Halhatatlanságban hívják a beavatkozásokat, a lehető legapróbbak, hogy valóban csak a kívánt hatást érjék el velük, és gondos megfigyelés, elemzés és számítás előzi meg őket. A tényleges beavatkozást a Technikusok – mint Andrew Harlan – hajtják végre, a Halhatatlanságból kilépve a valós időbe.

A Halhatatlanság többi dolgozója, a Megfigyelők, Sorstervezők és Kalkulátorok, emiatt aztán kollektív bűntudatukat enyhítendő egyfajta bűnbakként tekintenek a Technikusokra, amiért a Valóságváltoztatásokkal – habár azok előkészítésében mindannyian részt vesznek – gyakran az emberiség értékes eredményeit is elpusztítják.

Andrew Harlan a 95. századból származik, és a fő érdeklődési területe az időmező feltalálása előtti történelem. Ez teszi őt alkalmassá arra, hogy egy fiatal időutazót kiképezzen arra, hogy 24. századba visszautazva át tudja adni a szükséges matematikai ismereteket az időmező feltalálójának.

A Rejtett Századok emberei azonban nem tűrik, hogy a Halhatatlanok az emberiség űrutazásának minden próbálkozásakor beavatkozzanak, és változtatásaikkal lehetetlenné tegyék a csillagok meghódítását, a lakható bolygók benépesítését.

Itt a vége a cselekmény részletezésének!

Szereplők

[szerkesztés]
  • Andrew Harlan, Technikus
  • Laban Twissell, Főkalkulátor, az Időtanács teljhatalmú vezetője
  • Noÿs Lambent, fiatal lány a 482. Századból
  • Hobbe Finge, Kalkulátor
  • Vikkor Mallansohn, az Időmező felfedezője a 24. Században
  • Brinsley Sheridan Cooper, növendék
  • August Sennor, Kalkulátor, az Időtanács tagja
  • Kantor Voy, Szociológus

Megjelenések

[szerkesztés]

Angolul

[szerkesztés]
  • The End of Eternity, Doubleday, 1955[1]

Magyarul

[szerkesztés]
  • A halhatatlanság halála. Tudományos-fantasztikus regény; ford. Apostol András, utószó Károlyházy Frigyes, életrajz Kuczka Péter; Kozmosz, Bp., 1969 (Kozmosz Fantasztikus Könyvek)
  • A halhatatlanság halála, Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó, Budapest, 1988, ford. Apostol András[2] ISBN 9631146324
  • Asimov Teljes Science Fiction Univerzuma, Encyclopedia Galactica Alternativa #6, Szukits Könyvkiadó, Szeged, 2005, ford. Apostol András[3]
  • A halhatatlanság halála, Galaktika Fantasztikus Könyvek, Metropolis Media, Budapest, 2014, ford. Apostol András ISBN 978-615-5158-71-1

Olaszul

[szerkesztés]
  • La fine dell'eternità, I Romanzi di Urania #119 , Mondadori, 1956, ford. Beata Della Frattina[1]

Finnül

[szerkesztés]
  • Ikuisuuden loppu, Ursa, 1987, ford. Aulikki és Markus Lehkonen[1]

Filmfeldolgozás

[szerkesztés]

Asimov regényéből 1976-ban Rajnai András forgatókönyvéből és rendezésében magyar tévéjáték készült. A főszerepeket Juhász Jácint, Szalay Edit, Inke László, Ungvári László és Kovács István játszották.[4]

Jegyzetek

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]