A finn opera története
A finn opera eredetét a 18.–19. századig lehet visszavezetni; ekkor tartották az első operaelőadásokat. A Szentpétervár és Stockholm közötti utat bejáró, leginkább német vándortársulatok gyakran megálltak Helsinkiben, Viipuriban és Turkuban. Úgy tartják, hogy az első finnországi operaelőadást feltehetőleg Carl Gottlieb Seuerling társulata tartotta Turkuban, 1768-ban, amikor is Johann Theile Adam und Eva című művét mutatták be.[1] Más vélemények szerint ezen az előadáson nem volt zenekar.[2]
Az első Finnországban komponált opera a Károly király vadászata (Kung Karls jakt) volt, melynek zenéjét Fredrik Pacius, librettóját Zacharias Topelius szerezte. Ősbemutatója 1852. március 24-én volt Helsinkiben.[3]
Az első finn nyelven énekelt opera a Lammermoori Lucia volt, amelyet a Kaarlo Bergbom -alapította Finn Nemzeti Színház operatársulata mutatott be 1873-ban. A társulat repertoárján 25–30 mű szerepelt. Miután az operatársulat anyagi okok miatt megszűnt, a társulat tagjai, (például Ida Basilier ) külföldön folytatták pályafutásukat.[4]
1911-ben Aino Ackté és Edvard Fazer létrehozták a Kotimainen ooppera (jelentése Hazai opera) nevű operatársulatot, amely 1914-től Finn Opera, 1956-tól Finn Nemzeti Opera néven működött. Eleinte változó helyeken játszottak, majd 1919-ben megkapták az orosz színház épületét. Első karmesterei Oskar Merikanto és Armas Järnefelt voltak.[5]
Szintén Aino Ackté és Edvard Fazer kezdeményezése a Savonlinnai Operafesztivál , amelyet 1912 óta minden nyáron megrendeznek a savonlinnai Olavinlinnában .[5]
A 20. század első felének neves operaszerzői voltak többek között Ilmari Krohn , Erkki Melartin, Selim Palmgren , Armas Launis és Emil Kauppi .[6] A finn opera az 1970-es években szerzett nemzetközi elismerést Joonas Kokkonen és Aulis Sallinen műveivel. Kokkonen 1975-ben írt operáját (Viimeiset kiusaikset) 1983-ban a Metropolitan Opera is műsorra tűzte, és világszerte több mint ötszáz előadást ért meg.[7] A 21. században Kaija Saariaho Amin Maalouf librettójára írt L'Amour de loin című operája aratott világsikert.[8]
Az ország neves operaénekesei többek között Martti Talvela, Karita Mattila és Soile Isokoski .[9] A BBC Music Magazine húsz kritikus által készített, egyesek által vitatott összeállítása szerint Mattila egyike a hangrögzítős korszak húsz legjobb szopránjának.[10]
Hivatkozások
[szerkesztés]- ↑ Olli Alho et al: Finlande: une approche culturelle. Helsinki: Société de littérature finnoise. 1999. 256. o. ISBN 9789517460316
- ↑ Silja Geisler-Baum: Die Loreley in Finnland: zur Entstehung, Aufführung und Rezeption der Oper von Fredrik Pacius und Emanuel Geibel. Mainz: Are Musik. 2004. 14. o. ISBN 978-3-924522-19-3
- ↑ Ruth-Esther Hillila – Barbara Blanchard Hong: Historical Dictionary of the Music and Musicians of Finland. (hely nélkül): Greenwood. 1997. 293. o. ISBN 0 313 27728 1
- ↑ Szíj Enikő: Finnország. Budapest: Panoráma. 1979. 142–143. o. ISBN 963 243 111 1
- ↑ a b Szíj Enikő: Finnország. Budapest: Panoráma. 1979. 143. o. ISBN 963 243 111 1
- ↑ Szíj Enikő: Finnország. Budapest: Panoráma. 1979. 143–144. o. ISBN 963 243 111 1
- ↑ David Wright: Joonas Kokkonen. www.wrightmusic.net (1998) (Hozzáférés: 2017. november 5.) arch
- ↑ Trish Crawford: Kaija Saariaho gets lots of love for Love from Afar. www.thestar.com (2012. február 2.) (Hozzáférés: 2017. november 5.)
- ↑ Tiina Jensen: Facts Finland. yle.fi (2016) (Hozzáférés: 2017. november 5.)
- ↑ Are these the 20 best sopranos of the recorded era? www.theguardian.com (2007) (Hozzáférés: 2017. november 5.)
Fordítás
[szerkesztés]Ez a szócikk részben vagy egészben a Finnish opera című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.