Komárom-hajógyári avar kori temető
A komáromi hajógyár[1] kollégiumának (ma a Sirály szálloda) építésekor késő avar kori temetőt és a hozzá tartozó település egy részét tárta fel Trugly Sándor régész 1979, 1983 és 1987-1989 között. Az első sírokat még a 20. század 60-as éveinek elején bolygatták meg. Összesen 153 sír, közülük 63 lovassír, a településen pedig 7 földbe mélyített avar kori ház és egyéb telepjelenség került elő. A temetkezések nagy többsége bolygatott, illetve kifosztott, de még így is gazdag leletanyag maradt az utókorra. Ez régészeti szempontból nemcsak Szlovákia, de az egész Kárpát-medence egyik leggazdagabb és legjelentősebb késő avar kori temetője. Már a feltárás idején a szakmai érdeklődés középpontjába került.
A temető gazdag, látványos, szépen megmunkált tárgyakból álló leletegyüttese és a település kerámia anyaga az Avar Birodalom késői, 7. század végétől egészen a 9. század elejéig terjedő korszakát reprezentálja. Legszebb leletei közé tartoznak az aranyozott öv- és lószerszámveretek. Az antropológiai vizsgálatok alapján bizonyos esetekben nőket is temethettek lóval, de fegyverrel és övgarnitúrával sohasem. Egyes kiemelkedő leletek ritkaságszámba mennek (például az oroszlánfej-díszes falérák), mégis szembetűnő a vajdasági Dunacsében talált temetkezésekkel való párhuzam. Ezekben a temetőkben a kutatás a késő avar elit képviselőit keresi, de valószínűbb, hogy katonai szolgálatra specializált, valamiféle közös identitástudattal rendelkező csoportokat képviselnek. Azonos tárgyi kultúrájuk a központi hatalom elosztórendeszeréhez kapcsolódhatott. Szenthe Gergely szerint "talán nem túlzás őket a korai Árpád-kor specializált, falvakban letelepített szolgálónépeihez hasonlítani, a megtelepedésükben megfigyelhető mintázat a központi hatalom működésének lehet a bizonyítéka."[2]
2023-ig a Duna Menti Múzeum régészeti gyűjteményében lévő tárgyak legszebb darabjai a múzeum állandó kiállításán is megtekinthetőek voltak. A korban ritkaságszámba ment a temető gyors, szakmai kiértékelése és teljes publikálása is, mely a feltárás szakaszait követve két részben 1987-ben és 1993-ban előbb német nyelven történt meg. Trugly Sándor 1994-ben képes kiadványban a griffek és oroszlánok népének[3] nevezve jelentette meg magyar nyelven a temető anyagát, majd 1996-ban a teleprészlet is megjelenhetett. A temető és telep magyar nyelvű értékelését 2008-as kiadványában adta ki újra.
Kiállítások
[szerkesztés]- 1989 Komárom: Avar leletek Komáromban
- 1996 Halbturn: Hunok és avarok
- 2003 Érsekújvár: Válogatás a Komárom-hajógyári avar temető leleteiből
- 2008 Győr-Komárom: Jöttek - Mentek
- 2015-2018 Avarok és szlávok a Dunától északra (Komárom, Nagytapolcsány, Turócszentmárton, Losonc, Érsekújvár, Galánta, Nagyszombat)
- 2019-2020 Avars and Slavs North of the Danube (Zágráb, Koprivnica)
Irodalom
[szerkesztés]- Gomolčák P. – Jakab, J. 1987: Anthropologische Analyse des Gräberfeldes in Komárno-Schiffswerft, SlA XXXV-2, 1987, 345-364.
- Jakab, J. 1993: Anthropologische Analyse des Gräberfeldes in Komárno-Schiffswerft (1987-1989). SlA XLI-2, 1993, 309-338.
- Trugly, A. 1981: Záchranný výskum z doby avarskej ríše v Komárne-Lodeniciach. Arch. roz. XXXIII, 49-54, 118-119.
- Trugly, S. 1985: A komáromi avar kori temetők kutatástörténete. In: Balla, K. (szerk.): Új Mindenes Gyűjtemény 4, 37-61.
- Trugly, A. 1987: Gräberfeld aus der Zeit des awarischen Reiches bei der Schiffswerft in Komárno. SlA XXXV-2, 1987, 251-344.
- Trugly, S. 1990: Avarské nálezy v Komárne – Avar leletek Komáromban.
- Trugly, S. 1991: A Komárom-hajógyári avar temető feltárása – 1979-1989. MFMÉ 1984/85-2, 1991, 257-264.
- Trugly, A. 1993: Gräberfeld aus der Zeit des Awarischen Reiches bei der Schiffswerft in Komárno II – (1987-1989). SlA XLI-2, 1993, 191-307.
- Trugly, S. 1992: Avar évszázadok Komáromban. Hét 1992 I.3, 13.
- Trugly, S. 1994: Griffek és oroszlánok népe. Pozsony.
- Trugly, S. 1998: Komárom – A hajógyári avar temető és település. Bratislava 1998.
- Csajághy György - Trugly Sándor 2005: Egy Komáromban előkerült csontsíp. Eleink IV/1, 12-39.
- Trugly, S. 2008: Komárom-Hajógyár avar nemesi temetője, in: Jöttek – Mentek. Győr.
- Trugly, S. 2008: A Komárom-hajógyári avar temető és telep.
- Zábojník, J. 2004: Slovensko a avarský kaganát. Bratislava.
- 2015 Avari a Slovania na sever od Dunaja - Avarok és szlávok a Dunától északra. Kiállításvezető.
- 2019 Avari i Slaveni / Avars and Slavs. Zagreb.
- Pomberger, B.M. - Mühlhans, J. - Saunderson, K. - Grömer, K. 2021: Pellet bells from the avar age cemeteries of Komárno. Slovenská archeológia LXIX/1, 99-131.
- Rapan Papeša, A. 2021: The Lion does not care about the Opinion of the Sheep. In: Exploring Dwellings and Manufacturing Spaces in Medieval Context (7th-14th Centuries). Cluj-Napoca, 123-135.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a helyes forma Komárno IX. – Lodenica I. (ADAM 2002, 207), ill. Komárno IX (Zábojník 2004, 95)
- ↑ A késő avar kor mint régészeti korszak és történeti problematika (Kr. u. 650/700–840/850). Magyar Tudomány 2021
- ↑ Az oroszlán motívumos övveretek legutóbbi elemzését lásd Rapan Papeša 2021 (további irodalommal).