Agence France-Presse
| Agence France-Presse | |
 | |
| Típus | hírügynökség |
| Alapítva | |
| Székhely | Párizs |
| Vezetők | Fabrice Fries |
| Alapító | Charles-Louis Havas |
| Iparág | sajtó |
| Termékek | hírügynökség |
| Leányvállalatai |
|
 Agence France-Presse
Pozíció Franciaország térképén
| |
 é. sz. 48° 52′ 07″, k. h. 2° 20′ 30″48.868586°N 2.341716°EKoordináták: é. sz. 48° 52′ 07″, k. h. 2° 20′ 30″48.868586°N 2.341716°E | |
| Az Agence France-Presse weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Agence France-Presse témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Az Agence France-Presse (közismert rövidítése: AFP, magyarul körülbelül: Franciaország Sajtóügynöksége) francia nemzeti hírügynökség. Bár ezen a néven 1944 óta működik, jogelődje, az 1835-ben alapított Agence Havas révén, 189 éves múltjával a világ legrégebbi hírügynökségeként tartják számon.[2]
Szervezete
[szerkesztés]A hírügynökség kormányfüggetlen kereskedelmi vállalkozásként működik. Speciális működési rendjét egy 1957-es jogszabály írta elő, mely szerint az igazgatótanács legtöbb tagját a legnagyobb előfizetők delegálják, hárman a mindenkori kormányt képviselik, illetve a francia közszolgálati tévé és rádió, valamint az AFP dolgozói lehetnek tagjai a tanácsnak. Ebből adódóan a kormányzat mindig jelen volt a vállalat irányításában.[3] 2010-ben a francia szenátus tárgyalni kívánt egy törvényjavaslatot, mely az 1957-es törvény megváltoztatását célozta. Ennek értelmében az igazgatótanácsnak kevesebb tagja lett volna, így a kormányzati képviselők nagyobb súllyal vettek volna részt a szervezet munkájában. Ezt a változtatást több éves társadalmi és szakmai vita előzte meg, ami nem volt mentes a harcos fellépéstől sem: 2011-ben az AFP dolgozói sztrájkoltak is az állam súlyának megnövelése elleni tiltakozásként.[4] Végül a törvénytervezetet akkor nem tárgyalták, de 2015-ig többféle tervezet került elő, melyek elsősorban a finanszírozás megváltoztatását célozták, ezzel együtt a kormányzati képviselők számának megnövekedésével jártak volna. Jelenleg a hírügynökség szolgáltatásait igénybevevő sajtóvállalkozások, az AFP saját dolgozói és az állam képviselői mellett független értelmiségi tagjai is vannak az igazgatótanácsnak.[5]
Leányvállalatai
[szerkesztés]- AFP GmbH - Az AFP német nyelvű híreit szolgáltató, Berlinben működő leányvállalata.
- Sport-Informations-Dienst (SID) - 1945-ben Németországban alakult sportinformációs hírügynökség, melyet az AFP 1997-ben megvásárolt. A SID Németország legnagyobb sporthírügynöksége kölni székhellyel.[6]
- AFP-Services - az AFP infrastruktúráját értékesítő szervezet. Az AFP távközlési és személyi hátterének bérlését szervező vállalkozás, melyen keresztül videokonferencián túl konferenciatermen át a közvetlen távközlési kapcsolatig, operatőrtől kezdve hangmérnökön át a producerig szaktudás és információs csatorna bérelhető a hírügynökségtől.
Működése
[szerkesztés]
1972-ben tértek át a műholdas hírtovábbításra: Tokióval akkor már működött ilyen kapcsolat, ekkor terjesztették ki a Távol-Kelet egészére és Dél-Amerikára is.[7] Ugyanebben az időben Franciaországban 17, a világban további 94 irodája volt, összesen 2300 tudósítóval. Francia, angol, német és spanyol nyelven szolgáltatott híreket.[2]
2020-ban 201 irodája működött 151 országban, melyekben 1700 újságírót foglalkoztatott, a hírszolgáltatás nyelve pedig kiegészült portugállal és arabbal, melyekkel félezernél több ügyfelet szolgált ki hírekkel és fotókkal.[8]
Az AFP - bár statútuma szerint kormányfüggetlen - legnagyobb megrendelői jellemzően állami finanszírozású, vagy egyenesen kormányzati szervek, így bevételeinek jelentős arányát (1994-ben 45 százalékát) ha áttételesen is, de az államtól kapja. Emiatt a hírügynökség tényleges függetlenségét már többször megkérdőjelezték.[9]
Története
[szerkesztés]Az AFP elődjének tekintett Agence Havas a második világháború előtt vált ketté hírügynökségi és reklámvállalkozásra. A hírügynökséget állami tulajdonba vették, de ezzel párhuzamosan a német megszállás elől Londonba menekült újságírók is létrehoztak egy nemzeti hírügynökséget, az Agence Française Indépendante-et (AFI). 1944. augusztus 20-án az AFI és a Havas hírügynökség Agence France-Presse néven egyesült. Ugyanabban az évben alakult meg a hírügynökség fotószolgáltatása. 1957 január 10-én fogadták el az AFP törvénybe iktatott alapokmányát, ami garantálta a pénzügyi és szakmai függetlenséget. 2011-ben fordult elő először, hogy a nemzetközi forgalom meghaladta a Franciaországon belülit.[10] Bár a hírügynökség nemzetközi, hírszolgáltatása többnyelvű, mégis a legnagyobb francia nyelvű hírszolgáltatóként tartják számon. A 2011-es fordulat ennek az alapvetésnek a meghaladását mutatta.[9] A 2000-es években zajlottak a legnagyobb digitális fejlesztések is, megjelent a mobiltelefonos elérhetőség, fejlesztették a belső szerkesztőségi rendszert és az előfizetőknek szánt hozzáféréseket is.[10]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ GRID Release 2019-02-17, grid.501369.8
- ↑ a b Fülöp Géza – Gallyas Ferenc: Mit kell tudni a világ sajtójáról? Budapest: Kossuth Kiadó. 1972. 56. o.
- ↑ Átszervezés jöhet az AFP-nél. Kreatív Online (2010. április 20.) (Hozzáférés: 2020. április 14.)
- ↑ Az állami befolyás ellen sztrájkolnak a hírügynökségnél. HR Portál (2011. június 9.) (Hozzáférés: 2020. április 14.)
- ↑ Les gouvernances - Le conseil d’administration. AFP weboldal (Hozzáférés: 2020. április 14.)
- ↑ Über uns. SID honlap (németül) (2018) (Hozzáférés: 2020. április 15.)
- ↑ Kókay György: Az AFP hírszolgálatának korszerűsítése. Magyar Sajtó, XIII. évf. 7. sz. (1972. július 1.) 222. o.
- ↑ L'AFP en chiffres. AFP weboldal (franciául) (Hozzáférés: 2020. április 12.)
- ↑ a b Pócs Balázs: Angolra vált a francia hírgyár?: AFP-kérdés: alkalmazkodni vagy meghalni. Népszabadság, LII. évf. 147. sz. (1994. június 25.) 7. o.
- ↑ a b L'AFP en dates. AFP weboldal (franciául) (Hozzáférés: 2020. április 12.)