Vjosa
| Vjosa | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Országok | Albánia, Görögország |
| Földrajzi adatok | |
| Hossz | 272 km |
| Vízhozam | 204 m³/s |
| Vízgyűjtő terület | 6706 km² |
| Forrás | Píndosz (Görögország) |
| Torkolat | Adriai-tenger (Albánia) |
 é. sz. 40° 38′ 34″, k. h. 19° 19′ 02″40.642778°N 19.317222°E | |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Vjosa témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
A Vjosa (görögül Αωος / Aóosz, Βωβούσα / Vovúsza, latinul Aous) Albánia harmadik leghosszabb, Görögországban eredő folyója az ország déli részén. Hossza 272 kilométer (ebből Görögország 80 km, Albánia 192 km), vízgyűjtő területe 6706 négyzetkilométer (Görögország 2154 km², Albánia 4552 km²), vízhozama 204 m³/s. A görögországi Píndosz hegységben, Joánina közelében, a Métszovói-hágó mellett mintegy 2500 méteres tengerszint feletti magasságban ered. Északnyugati irányú felső folyása a Timfi-hegység átszelése, 80 kilométer után éri el Albániát. A Nëmerçka-hegységet északról megkerülve, Këlcyra városa után a Vjosa folyása nyugatra fordul. Tepelenánál a Drino vizét felvéve ismét északnyugatra fordul, átszeli a Myzeqeja síkját, majd Fier és Vlora között az Adriai-tengerbe ömlik. A partján elterülő nagyobb települések a folyás irányában Kónica, Albániában Përmet, Këlcyra, Tepelena, Memaliaj, Selenica. Jelentősebb mellékfolyói Görögországban a Voidomatisz (Βοϊδομάτης), a Szarantaporosz (Σαραντάπορος), Albániában a Drino és a Shushica.
Az i. e. 7. század végén az Aóosz néven ismert folyó partján alapították meg Apollónia városát,[1] egy i. sz. 3. századi földrengés következtében azonban a folyó kilépett medréből, és medre 10 kilométerrel délebbre került. Görögországban, a Voidomatisz és az Aóosz találkozásánál terül el a Vikosz–Aóosz Nemzeti Park a festői Vikosz-szurdokkal, de említésre méltóak a környék hagyományos epiruszi falvai is. Kónicánál egy középkori szamárhátú kőhíd ível át a folyó felett.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Wilkes 1992 :112.; Ceka 2013 :69.
Források
[szerkesztés]- ↑ Ceka 2013: Neritan Ceka: The Illyrians to the Albanians. Tirana: Migjeni. 2013. ISBN 9789928407467
- ↑ Wilkes 1992: John Wilkes: The Illyrians. Oxford; Cambridge: Blackwell. 1992. = The Peoples of Europe, ISBN 0631146717
Külső hivatkozások
[szerkesztés]- Albánia folyóiról (albánul)
