2011-es tóhokui földrengés és cunami
2011-es tóhokui földrengés | |
Tokió látképe a földrengést követően | |
A földrengés térképe | |
Dátum | 2011. március 11. 14 óra 46 perc (helyi idő) 6 óra 46 perc (CET) |
Richter-skála szerinti magnitúdó | 9,0[1] |
Mélység | 24 km |
Érintett országok | Japán |
Utórengések | legalább 76, ebből 16 nagyobb 6-os erősségűnél |
Földcsuszamlások | igen[2] |
Szökőár | igen |
Károk, áldozatok | 11417 halott[3] 2409 sebesült,[4] 16 273 eltűnt,[3] ismeretlen mértékű anyagi kár (amely egyes becslések szerint a 200 milliárd dollárt is elérheti[5]), 18 000 ház dőlt romba és 130 000 szenvedett jelentős károkat, nukleáris balesetek |
Az epicentrum elhelyezkedése | |
é. sz. 38° 19′ 19″, k. h. 142° 22′ 08″38.321944°N 142.368889°EKoordináták: é. sz. 38° 19′ 19″, k. h. 142° 22′ 08″38.321944°N 142.368889°E | |
A Wikimédia Commons tartalmaz 2011-es tóhokui földrengés témájú médiaállományokat. |
A Richter-skála szerinti 9,0-s erősségű[1][2][6] 2011-es tóhokui földrengés és cunami[7] Tóhoku régió csendes-óceáni partjainál történt földrengés Japán keleti partvidékén, a Tóhoku régióbeli Szendai várostól nem messze következett be 2011. március 11-én, helyi idő szerint 14 óra 46, közép-európai idő szerint 6 óra 46 perckor.[8] A japán meteorológiai intézet szerint ez volt a Japánban valaha bekövetkezett legnagyobb földrengés.[8] A rengést cunami követte, 10 méteres hullámokkal. A katasztrófa több ezer áldozatot követelt,[4][9] de attól tartottak, a halottak valós száma ennél jóval magasabbnak bizonyulhat. Mijagi prefektúrában körülbelül 10 ezer embert nem találtak.[10][11][12] Az anyagi kár is igen hatalmas volt, utak és vasutak mentek tönkre, több helyen tűz ütött ki és gátak is átszakadtak. Észak-Japánban mintegy 4,4 millió háztartás maradt áram, és 1,4 millió víz nélkül.[13] Több generátor leállt, és legalább két atomerőmű komolyabban károsodott, közülük a fukusimai le is olvadt,[14][15] amely a környező vidékek kitelepítéséhez vezetett.[16]
A rengés által keltett cunami miatt riadót rendeltek el, illetve az érintett lakosság evakuálására került sor Japánban, és másik 20 országban, többek között Észak- és Dél-Amerika nyugati partvidékén is.[17][18][19] A Japánt elérő hullámok tíz méter magasak voltak, és kisebb hullámok több másik országot is elértek.[20] A cunami még Chilében is komoly károkat okozott. A víz Japánban néhol tíz kilométeres mélységben hatolt be a szárazföldre.[21]
Az amerikai United States Geological Survey (USGS) adatai szerint erősségét tekintve ez volt az eddigi legnagyobb földrengés Japán területén és a negyedik legnagyobb földrengés a világon, mióta méréseket végeznek.[22] A földrengés során 2,09·1018 J rugalmas energia szabadult fel, ami közel 20%-a az egy éven belül az egész földön kipattant összes földrengésének.[23] A földrengést Magyarországon csak a műszerek érzékelték.[24]
Epicentrum, hipocentrum és utórengések
[szerkesztés]A rengés epicentruma a japán partoktól 125 kilométerre, a hipocentruma 24 kilométeres mélységben volt.[1] A 9,0-s erősségű földrengés után folyamatosan utórengések következtek be, előfordult köztük 5,8-es és 7,4-es erősségű is.[8][25]
Az utórengés-aktivitásra jellemző, hogy a főrengést követő másfél nap során kilenc M>=7 méretű eseményt figyeltek meg, a M>=6 méretűek még május közepén sem voltak ritkák (sőt július végén is sor került egy 6,5-es erősségű rengésre Fukusima környékén[26]). Az utórengések összesített energiája (nagyságrendileg 1015–1016 J) így is elhanyagolható volt a főrengés során felszabadult 2,09·1018 J energiához képest.[23]
A 2011-es földrengés utórengései még 10 évvel az esemény után is érezhetők, 2021. február 13-án például 7-es erősségű utórengés rázta meg Szendai partvonalát, 185 ember megsérült, egy meghalt.[27][28]
Esetleges geofizikai következmények
[szerkesztés]Olasz tudósok előzetes becslése szerint a Föld forgástengelyét 10 centiméterrel mozdította el a földrengés.[29] Ugyanakkor egyes tanulmányok megkérdőjelezik egy ilyen mértékű tengelyelmozdulás lehetőségét.[30]
Richard Gross, a NASA (Jet Propulsion Labs) geofizikusa szerint pedig a Föld tömegközépponti tengelye („figure axis”, ami nem egyezik meg az észak–déli forgástengellyel) változott meg 17 centiméterrel,[31] aminek eredményeképp minden nap átlagosan 1,8 mikroszekundummal rövidebbé vált. (Gyakorlatilag minden földtömegváltozás befolyásolja a Föld mozgását, de ezek jelentős része a gyakorlatban lemérhetetlen.)
Cunami
[szerkesztés]A rengés után cunami keletkezett, melynek első hullámait 6 méteresre becsülték, majd ezt az értéket módosították 10 méteresre.[8] Későbbi mérések szerint a cunami magassága egyes helyeken a 38 métert is megközelítette.[32] A Pacific Tsunami Warning Center (Csendes-óceáni cunamifigyelő központ) március 11-ére több riasztást is elrendelt, közöttük Japán területére, főként Honsú szigetének északkeleti partjára,[2] de figyelmeztette a Csendes-óceán térségében található összes országot, cunamiriadót rendeltek el Chilére, Oroszországra, Mexikóra, a Hawaii-szigetekre,[8] Ausztráliára, Indonéziára, a Fülöp-szigetekre, a Marshall-szigetekre, Pápua Új-Guineára, Naurura,[2] valamint az Északi-Mariana-szigetekre is.[33]
Az orosz Szahalin-szigetről kimenekítettek 11 ezer embert, Hawaiin is elrendelték a part menti területek kiürítését.[25]
A cunami körülbelül 10 órán belül elérte Észak-Amerika partjait is először Oregon államnál, majd később az egész észak-amerikai partvonalon, többek közt Mexikóban és az Amerikai Egyesült Államokban.[34]
Károk
[szerkesztés]A katasztrófa következtében több mint tizenkétezren meghaltak, sok a sebesült és több mint tizenötezer ember eltűnt.[4][35] Japán fővárosában, Tokióban egy nagyobb tűz keletkezett, füst gomolygott az egyik épületből. A városban és környékén 4 millió háztartásban nincs áram.[8] A cunami autókat, hajókat és raktárépületeket sodort el.[8] Fukusimában összedőlt egy épület.[36]
Kigyulladt a Cosmo Oil Company egyik olajfinomító-üzeme a Csiba prefektúrában található, Tokiótól északra fekvő Icsihara településen Tokió mellett.[8][37] A földrengés és a cunami által érintett területen található atomerőművek üzemelő reaktorai automatikusan leálltak. A Fukusima I atomerőműben leállt az erőmű hűtőrendszere,[8] az onagavai atomerőmű egyik turbinacsarnokában tűz ütött ki,[36] a japán kormány szükségállapotot hirdetett.
A vasúti hálózat több szakaszon megrongálódott, a szuperexpresszeket leállították.[36] Bezárt a tokiói Narita repülőtér, leállt a tokiói metró és a helyi érdekű vasút.[36]
2011. március 12-én helyi idő szerint 15 óra 36 perckor nagy erejű vegyi robbanás történt a Fukusima Daiicsi (Fukusima I) atomerőmű 1-es reaktorcsarnokában,[38][39] majd március 14-én hétfőn reggel a 3-asban is.[40]
A rengés gazdasági következményei
[szerkesztés]A tokiói tőzsdén estek a részvényárak a rengést követően.[25] A katasztrófa sújtotta Tóhoku régió Japán GDP-jének 8%-át adja, a gyárbezárások, energiaszolgáltatás akadozása hónapokig hatással lehet a japán GDP-re.[41]
Az internetes médiában
[szerkesztés]A Google keresőoldalt indított Japan Person-Finder néven, melyen két kategória működött, az egyikbe fel lehetett tölteni azok nevét és az azonosításukra alkalmas információkat, akiket még kerestek; a másikba azok írhattak bejegyzést, akiknek információi voltak eltűnt személyekről.[42]
A Facebook közösségi oldalon is több csoport indult a rengést követően, melyekben arra is felhívták a figyelmet, hogy több hamis adománykérő honlap jött létre röviddel a rengés után.[42]
Galéria
[szerkesztés]-
Füstölgő épület Tokióban
-
Károk egy üzletben Narasinóban, Csiba prefektúrában
-
A Cosmo Oil Company kigyulladt olajfinomítója kb. 3 km távolságból
-
Evakuált emberek tömege gyalogol haza a földrengés után
-
A Tokiói torony közvetlenül a földrengés után
-
A rengés epicentrumának elhelyezkedését mutató térkép
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b c Az USA földrengésadatbázis bejegyzése. earthquake.usgs.gov, 2011. március 12. (Hozzáférés: 2011. március 13.)
- ↑ a b c d [origo]: Hatalmas cunami pusztít Japánban a példátlan erejű földrengés után. [origo], 2011. március 11. [2011. március 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. március 11.)
- ↑ a b http://www.hirtv.hu/kulfold/?article_hid=370630[halott link]
- ↑ a b c „Damage Situation and Police Countermeasures associated with 2011Tohoku district – off the Pacific Ocean Earthquake”, Japanese National Police Agency, 2011. március 18.. [2017. június 23-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2011. március 18.)
- ↑ 10 ezernél is több már az áldozat Japánban. Hír TV, 2011. március 15. (Hozzáférés: 2011. március 16.)
- ↑ BBC
- ↑ 気象庁 Japan Meteorological Agency: 平成23年3月11日14時46分頃の三陸沖の地震について(第2報) 気象庁 | 平成23年報道発表資料 (japán nyelven). JMA. (Hozzáférés: 2011. március 11.)
- ↑ a b c d e f g h i Cunami pusztít Japánban - élő videó. fn.hu. (Hozzáférés: 2011. március 11.)
- ↑ „平成23年(2011年)東北地方太平洋沖地震の被害状況と警察措置”, Japanese National Police Agency, 2011. március 16.. [2017. január 6-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2011. március 15.)
- ↑ „Japán: meghaladhatja a tízezret a halálos áldozatok száma Mijagiban”, inforadio.hu, 2011. március 13.. [2013. május 14-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2011. március 13.)
- ↑ Death toll rises to 22 after huge quake hits Japan. jpost.com, 2011 [last update]. (Hozzáférés: 2011. március 11.)
- ↑ „Japan earthquake: hundreds feared dead as tsunami spreads across Pacific | World news | The Guardian”, The Guardian, GMG (Hozzáférés: 2011. március 11.)
- ↑ World English. NHK, 2011. március 12. [2012. július 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. március 12.)
- ↑ 2011/03/13 01:04 - Meltdown Caused Nuke Plant Explosion: Safety Body. E.nikkei.com. (Hozzáférés: 2011. március 13.)
- ↑ Report: 2nd Japan nuclear meltdown likely under way - World news - Asia-Pacific - msnbc.com. MSNBC. (Hozzáférés: 2011. március 13.)
- ↑ „Official: 2 Japanese plants struggling to cool radioactive material”, CNN, 2001. március 11. (Hozzáférés: 2011. március 12.)
- ↑ Tsunami bulletin number 3. Pacific Tsunami Warning Center/NOAA/NWS, 2011. március 11. [2012. július 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. március 11.)
- ↑ Wire Staff: Tsunami warnings issued for at least 20 countries after quake. CNN, 2011. március 11. (Hozzáférés: 2011. március 11.)
- ↑ PTWC warnings complete list. [2012. július 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. március 11.)
- ↑ Tsunami warning center raises magnitude of Japan quake to 9.1. Honolulu Star-Advertiser. [2015. július 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. március 11.)
- ↑ Roland Buerk: Japan earthquake: Tsunami hits north-east. News. BBC. (Hozzáférés: 2011. március 12.)
- ↑ „Földrengés és cunami Japánban, márc. 13., 11:43.”, Index (Hozzáférés: 2011. március 13.) [halott link]
- ↑ a b Természet Világa: Varga Péter-Süle Bálint: A rendkívüli Tohoku-földrengés. [2012. május 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. augusztus 2.)
- ↑ Megkerülheti a Földet a szökőár. fn.hu. (Hozzáférés: 2011. március 11.)
- ↑ a b c Hirado.hu - Japán földrengés - újabb megrázó képek és videók. hirado.hu. [2011. március 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. március 11.)
- ↑ Erős földrengés rázta meg Japánt (Index, 2011. július 31.)
- ↑ M 7.1 – 70 km ENE of Namie, Japan. earthquake.usgs.gov . (Hozzáférés: 2021. február 13.)
- ↑ „1st death confirmed in Feb. 13 northeastern Japan earthquake”, Kyodo News , 2021. február 25. (Hozzáférés: 2021. március 11.)
- ↑ „Terremoto in Giappone”, ingv.it, 2011. március 11.. [2011. március 14-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2011. március 28.)
- ↑ http://meetingorganizer.copernicus.org/EGU2010/EGU2010-11906-1.pdf Rough model simulation of the possible effect of a Sumatra-type earthquake on the Earth rotation parameters
- ↑ space.com: Hogyan rövidítette meg a Japán földrengés a nap hosszát?
- ↑ 38-meter-high tsunami triggered by March 11 quake: survey. Kyodo News, 2011. április 3. [2011. április 6-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. április 3.)
- ↑ Timár Gábor: Az oroszlányi rengés energiájának milliószorosa szabadult fel Japánban. [origo], 2011. március 11. (Hozzáférés: 2011. március 11.)
- ↑ [origo]: Földrengés és cunami Japánban - hírek percről percre. [origo], 2011. március 11. (Hozzáférés: 2011. március 12.)
- ↑ Latest casualty figures for March 11 quake, tsunami. Kyodo News, 2011. április 3. [2011. április 8-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. április 3.)
- ↑ a b c d Hirado.hu - FÖLDRENGÉS: nem sérültek meg az atomerőművek. hirado.hu. [2012. május 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. március 11.)
- ↑ Japan earthquake causes oil refinery inferno (angol nyelven). Daily Telegraph, 2011. március 11. [2012. április 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. március 11.)
- ↑ 福島第1原発で爆発と白煙 4人ケガ. )NIPPON TELEVISION NETWORK CORPORATION. (Hozzáférés: 2011. március 12.)
- ↑ Report: Explosion near Japanese nuclear plant. CNN
- ↑ Újabb robbanás az atomerőműben. Index.hu. (Hozzáférés: 2011. március 14.)[halott link]
- ↑ „Földrengés és cunami Japánban, márc. 13., 12:30.”, Index (Hozzáférés: 2011. március 13.) [halott link]
- ↑ a b A Facebook-on mentik az áldozatokat. fn.hu. (Hozzáférés: 2011. március 11.)
Kapcsolódó szócikkek
[szerkesztés]További információk
[szerkesztés]- Magnitude 8.9 – Near the east coast of Honshu, Japan. earthquake.usgs.gov. (Hozzáférés: 2011. március 11.)
- Videók a japán földrengésről, 2011. március 11.
- Google Person Finder: 2011 Japan Earthquake. japan.person-finder.appspot.com, 2011. március 11. [2011. március 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. március 11.)
- Felvételek a földrendrengést követő állapotokról. HírTv, 2011. március 11.
- A japán katasztrófa okai: ugrott a lemez. InfoRádió, 2011. március 12. [2011. március 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. március 13.)
- A földrengés hangja. listentothedeep.com, 2010 [last update]. (Hozzáférés: 2011. március 18.)
- Képek Japánból fél évvel a földrengés után. The Atlantic, 2011. szeptember 12.
- Ezért lett lett igazán katasztrofális a japán óriáscunami. Origo, 2014. október 4.