Ezrelék
 |
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
| Írásjelek |
|---|
|
‰
A magyar tipográfiában nem használt jelek, valamint az elterjedtebb idegen vagy köznyelvi elnevezések zárójelben vannak megadva.
|
| További írásjelek |
|
| Számokkal használt írásjelek |
| Pénznemjelek |
|
| Egyéb tipográfiai jelek |
|
| Diakritikus jelek |
| A karaktertáblákban |
|
Az ezrelék a racionális számok (általában arányok) felírásának olyan alakja, amely a szám értékét ezredekben adja meg, tulajdonképpen az alakú törtek egyszerűbb alakja. Jelölésére az ezrelékjel (‰) szolgál, mely azonban nem mértékegység, hanem a szimbóluma. Az tört tehát x ‰ formában is felírható. Például = 450‰.
Finomságmegjelölés
[szerkesztés]Az ezreléket gyakran használják nemesfémötvözetek nemesfémtartalmának (finomságának) jelölésére. Az aranynál használt karát (24-ed rész) 41,667‰-nek, a német gran (288-ad rész, 1/12 karát) 3,472‰-nek (így pl. a 23 karát 8 gran finomságú dukátok színaranytartalma 986‰), az ezüstnél használt lat (16-od rész) 62,500‰-nek felel meg.
Közlekedésben
[szerkesztés]A vasúti pálya szintkülönbségeit ezrelékben fejezik ki, mert a közúti közlekedésben alkalmazott százalék a kisebb mértékű vasúti lejtők kifejezésére nem megfelelő. Például: az 5‰-es emelkedő azt jelenti, hogy a pálya 1000 méterenként 5 métert emelkedik. Pontosabban a pályaszakasz 1 km-es (térképen leolvasható) vetületének két pontja között 5 m a szintkülönbség. A koordináta-geometriában az egyenes iránytangense felel meg ennek a meredekségnek (gradiens) is nevezett mértéknek.