Nimród (király)
| Nimród | |
.jpg) | |
| Életrajzi adatok | |
| Született | i. e. 1751[1] |
| Elhunyt | i. e. 1638 (112-113 évesen)[1] |
| Édesapja | Kus |
| Gyermekei | Hunor és Magor |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Nimród témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
_-_Google_Art_Project_-_edited.jpg)
Nimród (sztenderd héber: נִמְרוֹד Nimrod, tiberi héber: נִמְרֹד Nimrōḏ mezopotámiai király a Bibliában, illetve népmesékben és legendákban. A Bibliában Noé dédunokája; hatalmas vadászként, és az erő szimbólumaként is ábrázolják. Gyakran őt tekintik Bábel tornya építőjének. Szülei: Kus és Szemirámisz.[2] Előképe a sumer tűzisten Gisdhubar lehetett, aki a sémi mitológiában a Naphoz kötődő hérosszá vált.[3]
Magyar szerzők Nimród nevét gyakorta összekapcsolják, illetve helyettesítik a Kézai Simon művében – Gesta Hunnorum et Hungarorum (Hunok és magyarok cselekedetei) – szereplő Menróth óriással (Menrot gygans), Thana fiával, Jáfet ivadékával, a magyarok mondabeli vagy valóságos ősével, fejedelmével.[4]
Nimród a Bibliában
[szerkesztés]Nimród a Bibliában meglehetősen homályos körvonalakkal felrajzolt alak, a későbbiekben azonban Josephus, illetve a Midrást összeállító rabbik szerint számtalan legenda vette körül. Ezek közül a leghíresebb, hogy ő építtette a Bibliában is szereplő Bábel tornyát, bár ezt a Biblia nem erősíti meg. A Biblia szerint az özönvíz után életben maradt Noé három fiától származik az emberiség. Noé legrosszabb fia, Kám utódai közül Kús (vagy Khús) nemzette Nimródot, aki hatalmaskodni kezdett a Földön. Országa először a babilóniai Bábelben volt, amit aztán Asszíria vidékére is kiterjesztett.
Mózes I. könyve 10.8-12 (Károli Gáspár fordítása szerint):
„Khús nemzé Nimródot is; ez kezde hatalmassá lenni a földön. Ez hatalmas vadász vala az Úr előtt, azért mondják: »Hatalmas vadász az Úr előtt, mint Nimród.« Az ő birodalmának kezdete volt Bábel, Erekh, Akkád, és Kálnéh a Sineár földén. E földről ment aztán Assiriába, és építé Ninivét, Rekhoboth városát, és Kaláht. És Reszent Ninivé között és Kaláh között: ez az a nagy város.”
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b https://www.chabad.org/library/article_cdo/aid/3162874/jewish/Nimrod-the-Biblical-Hunter.htm
- ↑ Alexander Hislop The Two Babylons (1853) című traktátusában Nimródot Ninusszal azonosította (akiről szintén nincs említés a mezopotámiai királylistákon), aki a görög mitológia szerint mezopotámiai király és Szemiramisz királynő férje volt, a mediterrán világ számos istenségével, valamint a perzsa Zoroaszterrel. Hislop Szemiramisznak és Nimródnak tulajdonította a többistenhit és vele együtt az istennőimádat feltalálását, és azt, hogy vérfertőző férfiáldozatuk Tammuz volt. Azt is állította, hogy a katolikus egyház egy évezredes titkos összeesküvés, amelyet Szemiramisz és Nimród alapított, hogy az ókori Babilon pogány vallását terjessze. A Kr. e. 9. században létezett egy történelmi asszír királynő, Sámuramat, aki a valóságban V. Sámshi-Adad felesége volt, és akit az asszírológusok Szemiramisszal azonosítottak, míg mások egy sokkal korábbi (szintén történelmileg nem igazolt) Szemiramisz későbbi névrokonaivá teszik.
- ↑ A. H. Sayce: The Hibbert Lectures, 1887: Lectures on the Origin and Growth of Religion, 551. o.
- ↑ Ladó János, Bíró Ágnes. Magyar utónévkönyv. Budapest: Vince Kiadó. ISBN 963-9069-72-8 (2005) p 91
Források
[szerkesztés]- Biblia, Ószövetség: Teremtés könyve 10.1-13
- Endrey Antal: A Nimród monda hátteréről
- Kazinczy István: Nimród, vagy Ménrót a nagy magyar vadász?
- Kézai Simon Gesta Hungaroruma a MEK-ban
