Ugrás a tartalomhoz

Őszi sereghernyó

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Őszi sereghernyó
Természetvédelmi státusz
Nem szerepel a Vörös listán
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Ízeltlábúak (Arthropoda)
Altörzs: Hatlábúak (Hexapoda)
Osztály: Rovarok (Insecta)
Alosztály: Szárnyas rovarok (Pterygota)
Alosztályág: Újszárnyúak (Neoptera)
Öregrend: Fejlett szárnyas rovarok (Endopterygota)
Rend: Lepkék (Lepidoptera)
Osztag: Kettős ivarnyílásúak (Ditrysia)
Tagozat: Cossina
Altagozat: Bombycina
Csoport: Macrolepidoptera
Öregcsalád: Bagolylepkeszerűek (Noctuoidea)
Család: Bagolylepkefélék (Noctuidae)
Alcsalád: Hadeninae
Nem: Spodoptera
Faj: Őszi sereghernyó (S. frugiperda)
Tudományos név
Spodoptera frugiperda
J. E. Smith, 1797)
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Őszi sereghernyó témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Őszi sereghernyó témájú médiaállományokat és Őszi sereghernyó témájú kategóriát.

Az őszi sereghernyó (Spodoptera frugiperda) a bagolylepkefélék (Noctuidae) családjába sorolt Hadeninae alcsalád Spodoptera nemének egyik rovarfaja.

Származása, elterjedése

[szerkesztés]

Az amerikai kontinensen őshonos,[1] de mára Megtalálható az egész déli féltekén (a sarkvidék és egyes sivatagok kivételével). Észak-Amerikában elterjedésének északi határa Kanada déli része; Ázsiában a Himalája és Dél-Kína (Irántól Törökországig szórványos).[2] Európában az ezredfordulón mozdult ki északra a Balkán-félszigetről.

Gyors terjedésében a szélnek és a kereskedelmi tevékenységnek is komoly szerepe lehet. Az Európai Unióban először 2018-ban, Németországban figyelték meg lárváit egy kukoricatáblán, a 2020-as évek első feléig Cipruson, Máltán, Görögországban, Portugáliában, és a Kanári-szigeteken is. Romániában 2023-ban tűnt fel. Európában ebben az időszakban tömeges felszaporodása (még?) nem volt jellemző; egyedei elszórtan jelentek meg.[1]

Megjelenése, felépítése

[szerkesztés]

Életmódja, élőhelye

[szerkesztés]

Melegkedvelő. A kontinentális, illetve hidegebb éghajlatú területekről télire melegebb vidékekre húzódik, és eközben többszáz kilométert is megtehet.[1] Éjjel repül. Hidegebb területeken egy-két nemzedéke jellemző, a trópusokon folyamatosan szaporodik.[1]

Gazdasági jelentősége

[szerkesztés]

Veszélyes, polifág özönfaj, amelynek károsítását már több mint 350 növényfajról írták le. Tápnövény-preferencia alapján két csoportját különítik el:

  • az egyik főleg a rizst és a fűféléket kedveli,
  • a másik a kukoricát, a gyapotot és a cirkot.[1]

Magyarország déli határát ez utóbbi csoport egyedei közelítették meg, és betelepülve jelentős gazdasági kárt okozhatnak. A fő kártevő a leveleket és a termést is károsító lárva. Különösen a tömegesen feltűnő fiatal lárvák kártékonyak, mivel az idősebbek hajlamosak egyéb gazdanövényekre széttelepülni.[1]

A fiatalabb hernyók elsősorban hámozgatnak; úgynevezett „ablakos” leveleket hagynak maguk után. Az idősebb lárvák nagyobb lyukakat rágnak a levelekbe és a termésbe — sőt, akár a szárat is átrághatják.[1]

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara szerint jelentős lehet másodlagos kártételük is, amennyiben a kukoricaszemeket károsítva utat nyitnak számos toxikus gomba számára.[1]

Jegyzetek

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]