Lubotény

	Lubotény (Ľubotín)
	; Lubotény zászlaja
	; Lubotény zászlaja
	Közigazgatás
Ország	Szlovákia
Kerület	Eperjesi
Járás	Ólublói
Rang	község
Első írásos említés	1300
Polgármester	Jozef Havrila
Irányítószám	065 41
Körzethívószám	052
Forgalmi rendszám	SL
	Népesség
Teljes népesség	1319 fő (2021. jan. 1.)
Népsűrűség	126 fő/km²
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	492 m
Terület	10,84 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	é. sz. 49° 15′ 42″, k. h. 20° 52′ 38″49.261667°N 20.877222°EKoordináták: é. sz. 49° 15′ 42″, k. h. 20° 52′ 38″49.261667°N 20.877222°E
	Lubotény weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Lubotény témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség
	Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Lubotény (szlovákul: Ľubotín) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Ólublói járásában.

Fekvése

Ólublótól 23 km-re keletre, a Lubotinka-patak partján, a lengyel határ közelében fekszik.

Története

1330-ban „Lubotin” néven említik először, ekkor említik István nevű papját is. Birtokosai kezdetben Rikolf és fia, valamint a szepesi káptalan voltak. Később egy része Tarkő várának uradalmához tartozott. Temploma a 14. század elején épült. 1349-ben a német jog alapján új telepesek érkeztek a faluba. 1427-ben 17 porta után adózott. Később lakói részben elköltöztek, részben maradtak és zsellérek lettek. A 16. század közepéig soltészok igazgatták a települést. 1600-ban 12 jobbágytelek, malom, iskola, templom és plébánia is volt a faluban. A közepes nagyságú falvak közé számított. 1787-ben 59 házában 473 lakosa élt.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „LUBOTINY. Orosz falu Sáros Várm. Földes Urai Szirmay, és Dezsőfi Uraságok, lakosai többnyire ó hitűek, fekszik Palocsához, nem meszsze, határja közép termékenységű, legelője, erdeje vagyon, keresettye a’ Palocsai só háznál, és Poprád vizén.”^[2]

1828-ban 75 házában 575 lakos élt. Lakói mezőgazdasággal, állattartással, fuvarozással, gabonakereskedelemmel foglalkoztak.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Lubortin, tót falu, Sáros vmegyében, Palocsához 1/4 mfld., közel a Poprádhoz: 430 r., 74 g. kath., 4 ref., 24 zsidó lak. Kath. paroch. templom. Szép erdő. Fürészmalom. Raktár is Poprádon vitetni szokott portékákra. F. u. a Dessewfy nemzetség.”^[3]

1873-ban elérte az eperjes-orlói vasútvonal. A trianoni diktátum előtt Sáros vármegye Héthársi járásához tartozott.

Népessége

1910-ben 626-an, többségében szlovákok lakták, jelentős magyar kisebbséggel.

2001-ben 1319 lakosából 1225 szlovák és 78 cigány volt.

2011-ben 1368 lakosából 1208 szlovák és 63 cigány.

Neves személyek

Itt született 1840-ben Hodossy Imre országgyűlési képviselő.
Itt született 1907-ben Boda Gábor magyar ötvös és szobrász.
Itt született 1928. április 1-én Komán Mihály labdarúgó.

Nevezetességei

Római katolikus templomát Szűz Mária tiszteletére szentelték.

Jegyzetek

↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.

További információk

Földrajzportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[1a51c02e0fdfeab92df411283c0efd8f3e0c312b-1] The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal

[2] Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.

[3] Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.

[1]

[2]

[3]