Feketebalog
Feketebalog (Čierny Balog) | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Szlovákia | ||
Kerület | Besztercebányai | ||
Járás | Breznóbányai | ||
Rang | község | ||
Első írásos említés | 1607 | ||
Polgármester | František Budovec | ||
Irányítószám | 976 52 | ||
Körzethívószám | 048 | ||
Forgalmi rendszám | BR | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 5062 fő (2021. jan. 1.)[1] | ||
Népsűrűség | 35 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 555 m | ||
Terület | 147,10 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 48° 45′, k. h. 19° 40′48.750000°N 19.666667°EKoordináták: é. sz. 48° 45′, k. h. 19° 40′48.750000°N 19.666667°E | |||
Feketebalog weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Feketebalog témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info |
Feketebalog (szlovákul Čierny Balog) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Breznóbányai járásban. Dobrocs, Dolina, Fajtov, Karám, Medvés, Pusztás, Vidrás, és Zólyomjánosi tartozik hozzá.
Fekvése
[szerkesztés]Breznóbányától 9 km-re délre, a Fekete-Garam partján fekszik. Lakosságának többsége környező kis szétszórt hegyi településeken él.
Története
[szerkesztés]A község területe ősidők óta lakott, határában a pilinyi és lausitzi kultúra emlékeit tárták fel.
A falut a 16. században favágók alapították, 1545-ben említik először. Lakói felmentést kaptak az adófizetés alól.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „BALOG. Tót falu Zólyom Vármegyében, lakosai katolikusok, fekszik Hronat falunak szomszédságában, mellynek filiája; határja meglehetős, fája elég, réttye, legelője jó, harmadik Osztálybéli.”[2]
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Balogh, tót falu, Zólyom vármegyében, a Feketeviz völgyében: 276 kath., 5 evang. lak. Kath. paroch. templom. Földje sovány; de legelője igen jó; s erdeje derék. F. u. a kamara. Ut. p. Besztercze.”[3]
A trianoni diktátumig Zólyom vármegye Breznóbányai járásához tartozott.
Népessége
[szerkesztés]1910-ben 4863 lakosából 4653 fő szlovák és 131 magyar magyar anyanyelvű volt.
2001-ben 5067 lakosából 4780 fő szlovák és 252 cigány volt.
2011-ben 5227 lakosából 4657 fő szlovák és 289 cigány volt.
2021-ben 5062 lakosából 4879 (+7) szlovák, 2 magyar, 47 (+30) cigány, 1 ruszin, 25 (+2) egyéb és 108 ismeretlen nemzetiségű volt.[4]
Neves személyek
[szerkesztés]- Itt született 1905-ben Göllner Erzsébet szlovák irodalomtörténész, hungarológus, műfordító.
Nevezetességei
[szerkesztés]- A községben közkedvelt síközpont működik étteremmel, sífelvonóval, 6 lesiklópályával.
- A Feketegarami Erdei Vasút Kisbalogból Feketebalogba vezet, építése 1908-ban kezdődött. Ma Szlovákia leghosszabb erdei vasútja.
- 1804-ben klasszicista stílusban épült, Szűz Mária tiszteletére szentel római katolikus temploma.
- A községhez tartozó Vidráson szabadtéri erdészeti múzeum található.
- A falu népi hagyományairól, kézművességéről is híres.
- Farsangi fesztivál.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- ↑ ma7.sk
Külső hivatkozások
[szerkesztés]- Feketebalog község hivatalos honlapja
- Községinfó
- Feketebalog Szlovákia térképén
- A síközpont honlapja
- A kisvasút honlapja
- A feketegarami kisvasútról magyarul
- Fotóalbum a faluról
- Ismertető szlovák nyelven
- Képtár a kisvasútról
- A feketebalogi kisvasút
- Feketebalogi sípályák
- E-obce.sk