Ugrás a tartalomhoz

Zuhogó

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Čečehov szócikkből átirányítva)
Zuhogó (Čečehov)
Zuhogó zászlaja
Zuhogó zászlaja
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületKassai
JárásNagymihályi
Rangközség
Első írásos említés1410
PolgármesterStanislav Mráz
Irányítószám072 11
Körzethívószám056
Forgalmi rendszámMI
Népesség
Teljes népesség385 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség48 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság105 m
Terület7,62 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 43′ 30″, k. h. 21° 59′ 20″48.725000°N 21.988889°EKoordináták: é. sz. 48° 43′ 30″, k. h. 21° 59′ 20″48.725000°N 21.988889°E
Zuhogó weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Zuhogó témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Zuhogó (1903-ig Csecsehó, szlovákul: Čečehov) község Szlovákiában, a Kassai kerület Nagymihályi járásában.

Fekvése

[szerkesztés]

Nagymihálytól 6 km-re délkeletre, a Kelet-Szlovákiai síkságon, a Laborc folyásától keletre fekszik.

Története

[szerkesztés]

A falu 1400 körül keletkezett, 1410-ben „Zuchogo” néven említik először. Birtokosai nagymihályi nemesek voltak. 1427-ben az adóösszeírás szerint 12 adózó háztartása létezett. 1599-ben 28 jobbágyház állt a településen. Később a kuruc háborúk és a járványok hatására a lakosság száma csökkent. 1715-ben 4, 1720-ban 5 háztartása adózott.

A 18. század végén, 1796-ban Vályi András így ír róla: „CSECSAHO. Tót falu Ungvár Vármegyében, földes Ura Gróf Sztáray Uraság, fekszik Nagy Zalatskátol, mellynek filiája nem meszsze, ’s határja hozzá hasonlító.[2]

1828-ban 68 házában 584 lakos élt.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Csecsahó, tót-orosz falu, Ungh vármegyében, ut. p. N.-Mihályhoz délre 1 1/2 órányira: 297 r., 238 g. kath., 18 ref., 7 zsidó lak. Róna határán mind földje, mind rétje igen jó. F. u. gr. Sztáray Albertnő.[3]

1920-ig Ung vármegye Szobránci járásához tartozott.

Népessége

[szerkesztés]

1910-ben 629, túlnyomórészt szlovák anyanyelvű lakosa volt.

2001-ben 338 lakosából 334 szlovák volt.

2011-ben 365 lakosából 332 szlovák volt.

Nevezetességei

[szerkesztés]

Szűz Mária tiszteletére szentelt, római katolikus temploma és Krisztus szobra.

További információk

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
  2. Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
  3. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.