Zuhogó
Zuhogó (Čečehov) | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Szlovákia | ||
Kerület | Kassai | ||
Járás | Nagymihályi | ||
Rang | község | ||
Első írásos említés | 1410 | ||
Polgármester | Stanislav Mráz | ||
Irányítószám | 072 11 | ||
Körzethívószám | 056 | ||
Forgalmi rendszám | MI | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 385 fő (2021. jan. 1.)[1] | ||
Népsűrűség | 48 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 105 m | ||
Terület | 7,62 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 48° 43′ 30″, k. h. 21° 59′ 20″48.725000°N 21.988889°EKoordináták: é. sz. 48° 43′ 30″, k. h. 21° 59′ 20″48.725000°N 21.988889°E | |||
Zuhogó weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Zuhogó témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info |
Zuhogó (1903-ig Csecsehó, szlovákul: Čečehov) község Szlovákiában, a Kassai kerület Nagymihályi járásában.
Fekvése
[szerkesztés]Nagymihálytól 6 km-re délkeletre, a Kelet-Szlovákiai síkságon, a Laborc folyásától keletre fekszik.
Története
[szerkesztés]A falu 1400 körül keletkezett, 1410-ben „Zuchogo” néven említik először. Birtokosai nagymihályi nemesek voltak. 1427-ben az adóösszeírás szerint 12 adózó háztartása létezett. 1599-ben 28 jobbágyház állt a településen. Később a kuruc háborúk és a járványok hatására a lakosság száma csökkent. 1715-ben 4, 1720-ban 5 háztartása adózott.
A 18. század végén, 1796-ban Vályi András így ír róla: „CSECSAHO. Tót falu Ungvár Vármegyében, földes Ura Gróf Sztáray Uraság, fekszik Nagy Zalatskátol, mellynek filiája nem meszsze, ’s határja hozzá hasonlító.”[2]
1828-ban 68 házában 584 lakos élt.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Csecsahó, tót-orosz falu, Ungh vármegyében, ut. p. N.-Mihályhoz délre 1 1/2 órányira: 297 r., 238 g. kath., 18 ref., 7 zsidó lak. Róna határán mind földje, mind rétje igen jó. F. u. gr. Sztáray Albertnő.”[3]
1920-ig Ung vármegye Szobránci járásához tartozott.
Népessége
[szerkesztés]1910-ben 629, túlnyomórészt szlovák anyanyelvű lakosa volt.
2001-ben 338 lakosából 334 szlovák volt.
2011-ben 365 lakosából 332 szlovák volt.
Nevezetességei
[szerkesztés]Szűz Mária tiszteletére szentelt, római katolikus temploma és Krisztus szobra.
További információk
[szerkesztés]Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.