Hegyi szirtipáfrány
 | ||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||
| Nem szerepel a Vörös listán | ||||||||||||
| Magyarországon fokozottan védett Természetvédelmi érték: 100 000 Ft | ||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||
| ||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||
| Woodsia ilvensis (L.) R.Br. | ||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Hegyi szirtipáfrány témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Hegyi szirtipáfrány témájú médiaállományokat és Hegyi szirtipáfrány témájú kategóriát. |
A hegyi szirtipáfrány vagy északi szirtipáfrány (Woodsia ilvensis) szilikátos sziklák repedéseiben, sziklagyepeiben élő kis termetű páfrányfaj. Magyarországon fokozottan védett.
Megjelenése
[szerkesztés]
A hegyi szirtipáfrány kis termetű, 5–15 cm, néha 20 cm magas évelő, lombhullató növény. Levélnyele különösen a töve felé vörösbarna, szőrökkel, pikkelyekkel borított, árkolt. A levél 5–15 cm hosszú, 1-3,5 cm széles, egyszeresen vagy kétszeresen összetett, összességében lándzsa alakú. Színe élénkzöld vagy barnászöld. A levél 4-10 szárnypárja többé-kevésbé egymással átellenesen áll. A legkisebb levéltagok oválisak, szélük csipkés és ritkásan szőrös. A levél alsó oldala az ovális vagy vese alakú spóratokokat (szóruszokat) körbevevő felhasadozott kinövések miatt szőrösnek látszik. A spóratokok a levélkaréjok szélei mentén helyezkednek el.
Spórái július-augusztusban érnek.
Hasonlít hozzá a törékeny hólyagpáfrány (Cystopteris fragilis), amely nagyobb, levelei inkább osztottak és levéltagjai finoman fogazottak.
Tudományos nevét Joseph Woods angol botanikusról, illetve Elba szigetéről kapta.
Elterjedése
[szerkesztés]Eurázsia északi részén és Észak-Amerikában honos. Leginkább Skandináviában gyakori, de előfordul az Urálban, az Altájban, Japánban, Alaszkában, az Egyesült Államok északkeleti felén és Grönlandon is. Közép-Európában a Német-középhegységben és az Északi-Kárpátokban elterjedt.
Magyarországon a Zempléni-hegységben, a Bükkben, a Mátrában és a Börzsönyben él,[1][2] de mindenütt ritka, hét ismert lelőhelyén összlétszáma alig éri el az ezret (ennek kb. fele a füzéri várhegyen).
Magyarországon fokozottan védett, természetvédelmi értéke 100 000 Ft.
Termőhelye
[szerkesztés]Sziklagyepekben, sziklahasadékokban, szirtfalak réseiben fordul elő. Mészkerülő, ezért főleg csak vulkáni eredetű, szilikátos kőzeteken nő; elsősorban cserjésekben vagy nyílt, savanyú talajú szikla- vagy mohagyepekben. Pionír növény. A szárazságot mérsékelten bírja.
Kapcsolódó cikkek
[szerkesztés]Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ A Woodsia ilvensis (L.) R. Br. ˙j előfordulása az Eperjesi Tokaji-hegységben. kitaibelia.unideb.hu. (Hozzáférés: 2017. március 20.)
- ↑ Adatok a Börzsöny-hegység flórájához. kitaibelia.unideb.hu. (Hozzáférés: 2017. március 20.)
Források
[szerkesztés]- hegyi szirtipáfrány (északi szirtipáfrány) Természetvédelem.hu
- Északi szirtipárfrány -Woodsia ilvensis Archiválva 2016. június 9-i dátummal a Wayback Machine-ben Buday Ádám fotóblogja
- Woodsia ilvensis (L.) R. BR. Északi szirtipáfrány TERRA Alapítvány
- Woodsia ilvensis (L.) R. Br. rusty cliff fern[halott link] Go Botany
- Woodsia ilvensis Hardy Fern Library
- Matus Gábor et al.:A Woodsia ilvensis (L.) R. Br. új előfordulása az Eperjes-Tokaji-hegységben Kitaibelia X. évf. 1. szám pp.: 18-23. Debrecen 2005 (2006)
