Ugrás a tartalomhoz

Általános forgalmi adó

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(ÁFA szócikkből átirányítva)

Az általános forgalmi adó (áfa,[1] angolul value-added tax, VAT) a forgalmi adó egyik típusa. A modern gazdaságban állami jövedelmek jelentős forrása a társasági adó és a jövedelemadó mellett. A végfogyasztásra vetik ki, ezért megfizetésével elméletileg minden vásárló az elfogyasztott termék értékével arányosan járul hozzá a közteherviseléshez. A gyakorlatban a magas áfa az alacsony, egykulcsos jövedelemadóval párosulva a társadalmi jövedelmi különbségek növelése irányában hat, ezért a szegények adójának is nevezik. A magyarországi 27%-os áfa az Európai Unióban a legmagasabb.

Helyesírás

[szerkesztés]

Az általános forgalmi adó rövidítése: áfa, mert a közneveket kisbetűvel írjuk.[2]

Magyarországon

[szerkesztés]

A magyar adórendszerben az általa hozzáadott érték, vagyis az értéknövekedés után az eladónak minden kereskedelmi szinten meg kell fizetnie. Mivel a hozzáadott, és nem a teljes érték után fizetendő, az áfa végső összege egy termékre nézve független attól, hogy hány vételen és eladáson megy keresztül. Az áfa indirekt adó, hiszen nem az fizeti be az államnak, akitől a forrásösszege származik. A kettős adóztatás elkerülése érdekében az exportált termékek után általában nem kell általános forgalmi adót fizetni, vagy pedig az adó-visszatérítés eszközét alkalmazzák. Az adócsalások elhárítása érdekében vezették be a fordított adózási rendet (2007. évi CXXVII. tv. 142. §). Ilyenkor a kiállított szállítói számlában nem kell szerepeltetni a szolgáltatás áfáját, azt a vevő vagy megrendelő fizeti vagy vallja be a saját áfabevallása során az adóhatóságnak.

Mértéke 27%, 18%, 5% vagy 0% lehet.

12 millió forintig alanyi adómentesség választható(AAM), tárgyi adómentes pl az oktatás és a hitel(TAM), adó tárgyi hatályán kívül esik pl kártérítés, közcélú adomány(ATK).

Az áfa szabályozásáról a 2007. évi CXXVII. törvény az általános forgalmi adóról című jogszabály rendelkezik, amely az 1992. évi LXXIV. törvény az általános forgalmi adóról című törvényt helyezte hatályon kívül.

Magyarországi története

[szerkesztés]

Magyarországon már az 1929-es törvényekben megjelenik: 1929. évi XXVIII. törvénycikk az állatforgalmi adó megszüntetéséről, a hús után fizetendő általános forgalmi adóra vonatkozó egyes rendelkezések megváltoztatásáról és a marhalevelek illetékéről (1929 a jogalkotásban)

Teljes körűen 1988-ban vezették be.[3] Magyarország 2004. május 1-jén csatlakozott az Európai Unióhoz. Ezzel egyidőben az áfakulcsok is változtak: 0% helyett 5%, 12% helyett 15% lett; a 25% változatlan maradt. 5% adó terheli többek között a gyógyszereket, gyógyászati segédeszközöket, valamint a korábbi 12%-os besorolás alá tartozó könyveket. 15%-os adót kellett felszámítani többek között az élelmiszerekre, tüzelőanyagokra, vendéglátóipari étkeztetésre, személyszállításra. 25%-os kulccsal adózott a villamosenergia is – az addigi 12% helyett.[4] 2006-tól a legmagasabb kulcs 20 százalékosra csökkent.[5]

2009. július 1-től az eddigi 20 százalékos áfakulcsból két kulcsot hoztak létre, egyrészt felemelték 25 százalékra, másrészt egyes termékekre a kedvezményes 18 százalékos áfakulcsot vezették be.[6] 2012. január 1-től a 25%-os áfakulcs 27%-ra emelkedett, ezzel az Európai Unióban Magyarországon lett a legmagasabb, a világban negyedik legmagasabb[7] az általános áfakulcs.

Franciaországi története

[szerkesztés]

Kitalálója Maurice Lauré, a francia adóhatóság munkatársa, az adóforma francia neve taxe sur la valeur ajoutée (TVA). Eredetileg 1954. április 10-étől a legnagyobb cégek fizették, később fokozatosan kiterjesztették az összes szektorra. A francia állami adóbevételeknek még mindig ez a legnagyobb, 45%-os forrása. Az EU tagállamai kötelesek a befolyt áfa bizonyos százalékát átutalni a közösségi költségvetésbe. Az EU-s terminológia: héa (hozzáadott érték-adó).

Szociális hatása

[szerkesztés]

Az áfát a „szegények adójának” is nevezik, mivel az alacsonyabb jövedelműek és a többgyermekesek jövedelmük nagyobb részét – néha teljes egészét – fordítják napi cikkek vásárlására, míg a gazdagabbak megtakarítása, befektetése mentes az áfától, és további jövedelmet generál.[8] Fel szokták vetni továbbá, hogy a jobbmódúak külföldi fogyasztását, például nyaralását egy másik országban terheli az ottani áfa, tehát a hazai költségvetéshez az nem járul hozzá. Mindezek miatt a magasabb áfa és az alacsonyabb jövedelemadó a jövedelmi különbségek széthúzását eredményezi a társadalomban.

Hívei viszont igazságosnak tartják, mert az áfa a fogyasztást, tehát a javak élvezetét adóztatja, míg a magas jövedelmi adók a szorgalmas munkát büntetik. Ezen kívül a sokat fogyasztó jómódúak kényszerűen sok áfát kénytelenek fizetni, például egyetlen személygépkocsi áfája több millió forintot is kitesz, míg a keveset fogyasztó szegényeket az általuk elfogyasztott javak csekély értéke miatt csupán kevés áfa terheli. Ráadásul a legtöbb országban, így Magyarországon is, kedvezményes áfa-kulcsok vonatkoznak egyes alapvető megélhetéshez szükséges árucikkekre, például gyógyszerekre, tejre és tejtermékekre, nyers húsokra, távhőszolgáltatásra,[9] ezzel jól célozhatóan segítve az alacsonyabb jövedelműeket.

Társadalmi problémát jelenthet még az áfához kapcsolódó adócsalás, például a körhinta-csalás vagy a jogosulatlan visszaigénylés, tehát ha vállalkozók a személyes fogyasztásukra szolgáló vásárlásaikat a termelést szolgáló eszköznek, anyagnak vagy szolgáltatásnak feltüntetve visszaigénylik annak áfáját és ezzel kibújnak az adó megfizetése alól. Támogatói szerint azonban az áfa más adónemekkel összevetve a legjobban ellenőrizhető és beszedhető adónemek közé tartozik, nehéz csalni vele, ezért igazságos.[10]

Támogatói továbbá a versenyképesség fokozódását várják tőle, mert a termelő és a fejlődést szolgáló tevékenységek helyett a fogyasztást terheli adóval.[11]

Áfakulcsok

[szerkesztés]

Az Európai Unió tagállamai

[szerkesztés]
Ország Kulcs 2020-ban Rövidítés Név
Általános Kedvezményes
 AUT 20%[12] 13% vagy 10% USt. Umsatzsteuer
 BEL 21%[12] 12% vagy 6% BTW
TVA
MWSt 		Belasting over de toegevoegde waarde
Taxe sur la Valeur Ajoutée
Mehrwertsteuer
 BUL 20%[12] 9% DDS = ДДС Данък Добавена Стойност
 CRO 25%[12] 13% vagy 10% vagy 5% PDV Porez na dodanu vrijednost
 CYP 19%[12] 9% vagy 5% ΦΠΑ Φόρος Προστιθεμένης Αξίας
 CZE 21%[12] 15% vagy 10% DPH Daň z přidané hodnoty
 DEN 25% moms Merværdiafgift
 EST 20%[12] 9% km käibemaks
 FIN[13] 25,5%[12] 14% vagy 10% ALV
Moms 		Arvonlisävero
Mervärdesskatt
 FRA 20%[12] 10% vagy 5,5% vagy 2,1% TVA taxe sur la valeur ajoutée
 GER 16-19%[12] 7% MwSt./USt. Mehrwertsteuer/Umsatzsteuer
 GRE[13] 23%[12] 13% vagy 6%
(a szigeteken ez további 30%-kal csökken 13%, 6% és 3% értékekre) 		ΦΠΑ Φόρος Προστιθέμενης Αξίας
 HUN 27%[12] 18% vagy 5% áfa általános forgalmi adó
 IRL 23%[12] 13,5%, 9% vagy 4,8% CBL
VAT 		Cáin Bhreisluacha
Value Added Tax
 ITA 22%[12] 10% vagy 5% vagy 4% IVA Imposta sul Valore Aggiunto
 LAT[13] 21%[12] 12% vagy 5% PVN pievienotās vērtības nodoklis
 LTU 21%[12][13] 9% vagy 5% PVM Pridėtinės vertės mokestis
 LUX 16%[12] 14%, 8% vagy 3% TVA taxe sur la valeur ajoutée
 MLT 18%[12] 7% vagy 5% TVM Taxxa tal-Valur Miżjud
 NED 21%[12] 9% BTW Belasting over de toegevoegde waarde
 POL 23%[12] 8% vagy 5% PTU/VAT podatek od towarów i usług
 POR[13] 23%[12] 13% vagy 6% IVA Imposto sobre o Valor Acrescentado
 ROM 19% 9% vagy 5% TVA taxa pe valoarea adăugată
 SVK 20%[12] 10% DPH Daň z pridanej hodnoty
 SLO 22%[12] 9,5% vagy 5% DDV Davek na dodano vrednost
 ESP 21%[12] 10% vagy 4% IVA impuesto sobre el valor añadido
 SWE 25%[12] 12% vagy 6% Moms Mervärdesskatt

Néhány egyéb ország

[szerkesztés]
Ország Kulcs Rövidítés Név
Általános Kedvezményes
 ARG 21% 10,5% vagy 0% IVA Impuesto al Valor Agregado
 AUS 10% 0% GST Goods and Services Tax
 BIH 17% PDV porez na dodatu vrijednost
 CAN 6% (AB), 11% (SK) vagy 13% 4,5% GST
TPS 		Goods and Services Tax
Taxe sur les produits et services
 CHI 19% IVA Impuesto al Valor Agregado
 ECU 12% IVA Impuesto al Valor Agregado
 PRC 17% 13%
 ISL 24,5% 14% VSK Virðisaukaskattur
 IND 12,5% 4%, 1% vagy 0%
 ISR 15,5% Ma'am מס ערך מוסף
 JPN 10%[14] Consumption tax (消費税; Hepburn: shōhizei?)
 KAZ 12% НДС Налог на добавленную стоимость
 MKD 18% 5% ДДВ Данок на Додадена Вредност
 MEX 15% 0% IVA Impuesto al Valor Agregado
 NZL 12,5% GST Goods and Services Tax
 NOR 25% 14% vagy 8% MVA Merverdiavgift (informally: moms)
 PAR 10% 5% IVA Impuesto al Valor Agregado
 PER 19% IGV Impuesto General a las Ventas
 RUS 20% 10% vagy 0% НДС Налог на добавленную стоимость
 SIN 9% GST Goods and Services Tax
 CHE 7,7% 3,7% vagy 2,5% MWST
TVA
IVA
TPV 		Mehrwertsteuer
Taxe sur la valeur ajoutée
Imposta sul valore aggiunto
Taglia sin la Plivalur
 KOR 10% 부가세 부가가치세
 THA 7%
 TRI 15%
 TUR 18% 8% vagy 1% KDV Katma değer vergisi
 UAE 5% 5%
 UKR 20% 0% ПДВ Податок на додану вартість
 URU 23% 14% IVA Impuesto al Valor Agregado
 VIE 10% 5% vagy 0% GTGT Gia Tri Gia Tang
 VEN 11% 8% IVA Impuesto al Valor Agregado

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ A magyar helyesírás szabályai. 12. kiadás. A rövidítések, a jelek és a mozaikszók (magyar nyelven) (html). MTA
  2. ↑ A magyar helyesírás szabályai. 12. kiadás. A rövidítések, a jelek és a mozaikszók
  3. ↑ https://www.youtube.com/watch?v=cBTUqzQz5o4
  4. ↑ RÁFÁzunk? Áfa változások 2004. optiprofit.hu, 2012 [last update]. [2008. december 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. március 28.)
  5. ↑ Adóváltozások 2006-ban, 2005. november 9. (Hozzáférés: 2022. július 27.)
  6. ↑ Schlág Judit: Az áfakulcs változása. haszon.hu, 2012 [last update]. [2012. április 16-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. március 28.)
  7. ↑ TOP 6 - Highest VAT rates in the world (brit angol nyelven). Accounting & Finance blog, 2016. december 10. (Hozzáférés: 2020. június 12.)
  8. ↑ Menstruációs szegénység: ezreknek nincs pénzük betétre Magyarországon
  9. ↑ NAV tájékoztató: Áfa kulcsok és a tevékenység közérdekű vagy egyéb sajátos jellegére tekintettel adómentes tevékenységek köre 2018. január 1-jétől (németül)
  10. ↑ dr. Sólyom Borbála Az Adócsalás és az Adóelkerülés Elleni Harc az Európai Unióban az Általános Forgalmi Adózás Területén, Különös Tekintettel az Európai Bizottság Joggyakorlatára (németül)
  11. ↑ A Spiegel az ÁFA emelésének előnyeiről (németül)
  12. ↑ a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y EU VAT Rates 2020. VATLive, 2015. (Hozzáférés: 2020. június 12.)
  13. ↑ a b c d e Federation of International Trade Associations: country profiles. [2011. május 20-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. május 25.)
  14. ↑ Taxes in Japan. www.japan-guide.com. (Hozzáférés: 2019. július 12.)

Jogszabályok

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]
Ez a gazdasági témájú lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Általános_forgalmi_adó&oldid=27534326”