Pavia
Megjelenés
A helyszín szerepel az UNESCO világörökségi javaslati listáján |
Pavia | |||
Piazza della Vittoria éjszakai megvilágításban | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Olaszország | ||
Régió | Lombardia | ||
Megye | Pavia (PV) | ||
Polgármester | Alessandro Cattaneo | ||
Védőszent | Syrus of Pavia | ||
Irányítószám | 27100 | ||
Körzethívószám | 0382 | ||
Forgalmi rendszám | PV | ||
Testvérvárosok | Lista
| ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 70 636 fő (2023. jan. 1.)[1] | ||
Népsűrűség | 1134 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 77 m | ||
Terület | 62 km² | ||
Időzóna | CET (UTC+01:00) | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 45° 11′ 07″, k. h. 9° 09′ 18″45.185281°N 9.155000°EKoordináták: é. sz. 45° 11′ 07″, k. h. 9° 09′ 18″45.185281°N 9.155000°E | |||
Elhelyezkedése Pavia térképén | |||
Pavia weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Pavia témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Pavia (IPA paˈviːa ⓘ) város az olaszországi Lombardia régióban. Pavia megye székhelye, a Paviai egyházmegye püspöki székvárosa.
Története
[szerkesztés]- Az eredetileg római város Ticinum i. e. 2. században volt alapítva, pénzverdéje volt (lásd. Pénzverdék a római császárkorban).
- A 452-es hun pusztítás után megújult, és 572–ben Nagy Theodorik idejében az osztrogót birodalom központja.
- A 6. századtól a Longobárd királyság központja. Paviai csata (773)-774,[2] ekkor I. (Nagy) Károly elfoglalja.
(Lásd. Paviai csata (773))
- Később, az Itáliai Királyság idején is fontos szerepet tölt be, koronázó város rangot kap.
- 922-ben János paviai püspök feladta a várost II. Rudolfnak, amelyet aztán 924-ben a kalandozó magyarok elfoglaltak és feldúltak.
- 1359-től Milánói Hercegséghez volt csatolva .
- 1361-ben a Viscontiak kérésére IV. Károly német-római császár egyetemet alapít a városban.
- 1525-ben itt zajlott le paviai csata, melyet a lovagkor utolsó csatájának is hívnak.
- 1859–től a Szárd Királyság része volt, majd 1861-től az Olasz Királyságé.
Főbb látnivalók
[szerkesztés]Certosa di Pavia - kolostor 8 km-re a központtól
Szent Péter bazilika - egy 14. századi díszes faragású márványsír őrzi Hippói Szent Ágoston földi maradványait. Az ősi ókeresztény templomot "aranymennyboltos" jelzővel is illetik.[3]
Híres emberek
[szerkesztés]Itt született
[szerkesztés]- Paviai Szent Epifániusz püspök (*Pavia, 438 - †Padova, 497)
- XIV. János pápa (Pietro Campanora)
- Giovanni Antonio Amadeo, szobrász és építész
- Lanfranc (kb. 1005 – 1089), apát és canterburyi püspök
- Gerolamo Cardano (1501–1576), matematikus, fizikus, orvos, asztrológus
- Benedetto Cairoli (1825–1889), kormányfő
- Tranquillo Cremona (1837–1878), festő
- Claudia Muzio (1889–1936), operaénekes
Itt élt
[szerkesztés]- Tours-i Szent Márton püspök (316-397) a városban nevelkedett
- Ennodius Magnus Felix (474 – 521), püspök, latin egyházi író, szónok, költő - Paviai Szent Epifániusz püspök életrajzírója
- Liudprand (vagy Liutprand) (922 körül, Pavia - 972), krónikaíró és Cremona püspöke
- Alessandro Volta (1745-1827) , fizikus
- Simion Bărnuţiu (1808-1864), filozófus és politikus
- Camillo Golgi (1843–1926), biológus
- Riccardo Pampuri (1897-1930), szent, orvos
- Albert Einstein (1879–1955), fizikus
Népesség
[szerkesztés]Lakosainak száma 2001-ben 71 214, 2008-ban 70 207 fő.
Lakosok száma
Testvérvárosok
[szerkesztés]- Vilnius, Litvánia
- Hildesheim, Németország
- Besançon, Franciaország
- Hermel, Libanon
- Zákinthosz, Görögország
Jegyzetek
[szerkesztés]Források
[szerkesztés]További információk
[szerkesztés]A Wikimédia Commons tartalmaz Pavia témájú médiaállományokat.